Amint észrevettétek, teljesen felszívódtunk a blogon az elmúlt 2 hónapban...😣
Tudom, nem volt fair veletek szemben, hogy csak így szó nélkül eltűntünk, amiért utólag is bocsánatot szeretnénk kérni.🙇
Ám most úgy éreztem, ideje mindenbe beavatni titeket, hogy tiszta lappal indulhassunk.🤗
A blogunk tavaly szeptemberben nyitotta meg kapuit, 1 évnyi tervezéssel. Kissé nehézkesen, de végre beindult. Azonban a lendület nem tartott sokáig. Egyre ritkábban tudtunk rá időt szánni, valamint a bejegyzések is rövidültek. Volt, hogy eltűntünk, vagy nem érkezett az előre beígért időpontban poszt.
Sok minden akadályt jelentett nekünk: suli, itthoni teendők, ünnepek és valahogy közösségi életet is próbáltunk fenntartani.
Kezdtem úgy érezni, abba kell hagynom az írást, amit viszont nem engedhettem.
Kapóra jött, hogy otthagytam a sulit és dolgozni kezdtem. Több szabadidőm lett, valamint a ritka beosztásomnak köszönhetően olyannal is foglalkozhattam, amivel eddig nem tudtam. 😊
Mindennap haladhattam a történetünkkel, azonban az oldalunkkal, szégyellem bevallani, de igazán nem is törődtem. Néha felraktam valamit, többet azonban semmit.
Eltűnésem fő oka talán az, hogy nem sok önbizalommal rendelkezem... 😶
Kutatás közben, folyamatosan olyan gondolatok jártak a fejemben, "úgysem lesz belőle semmi", "nem tudsz írni, miért is próbálkozol?" , "semmi egyedi nincs abban, amit csinálsz". Kezdtem teljesen feladni. A blogról is teljesen eltűntem, valamint az instán sem tevékenykedtem.
Már azon is gondolkoztam, kitörlöm az egészet és elfelejtem az írást. 🙊😞1 hétig a közelébe sem mentem a történetnek, csak olvasgattam mások blogjait, gyáva módon, sajnáltatva magamat.
Az egyik ilyen napon történt, hogy találtam egy bejegyzést, miszerint nem kell, hogy valami "mást" alkoss, elég, ha olyat írsz amit te olvasni szeretnél.
Szerintem ez volt az a löket, amire szükségem volt, hogy tovább csináljam.🙂
Ez valamikor április végén lehetett.
Napról-napra nyitottam meg a Bloggert, de szégyelltem magam, amiért így cserben hagytalak titeket. 😅Amint látjátok, elég sokáig tartott.😅😂
Most azonban megújult erővel térek vissza, mert egy biztos: Az olvasóimért bármit megteszek. Nem számít, hogy 1-2 vagy akár több ember olvassa a sok ökörséget amit néha összehordok, de elolvassák, mert érdekli őket.😊😍
A Zűrös Elmém Kreálmányait leszedtem, valamint Wattpad-en is szüneteltetem, az ok egyszerű. Szeretném úgy megírni, hogy ne kelljen azon aggódnom, hogy nem lesz időre kész.
Ha kis lépésekben is, de haladok vele előre.😇
Próbálok naponta életjelet adni magamról, sőt néha talán még Sabrinát is rá tudom venni, így a tanév végének közeledtével.🤓
Könyvünk még a kezdő fázisaiban van, de folyamatosan csináljuk. Most már bátran kijelentem, könyvet írunk, amire nagyon büszke vagyok, mert a kemény munkánk gyümölcse, ami egy apró, átlagos beszélgetésből született.💕
Nem tudom, milyen lesz, de azt igen, hogy addig nem adom fel, míg el nem készül.🔥 Az 5 éves tervben biztosan benne van.🤣
Remélem továbbra is jelen lesztek és figyelemmel követitek munkánkat.😘❤️
Basszus, ugye nem ijesztettelek el titeket ezzel a letargikus monológommal?😳🤦💦
Ezt a kis bejegyzést egy olyan tanáccsal szeretném zárni, amivel teljesen egyetértek:
"Ha van egy könyv, amit elszeretnél olvasni, de még nem lett megírva, akkor neked kell megírnod." ~Toni Morrison~
Fogadjátok meg a tanácsot, valamint, azok akik hasonló helyzetbe kerültek/kerülnek, ne adjátok fel!👊
Vivian voltam,💙
A legközelebbi viszont írásra!✍️❤️
Bye-Bye!👋🏼💞
